kisvasut.hu - narrowgauge.hu - Gallery | ||
|
[A] [Á] [A] [Á] [B] [Č] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [Ó] [O] [Ö] [Ó] [P] [R] [S] [Ś] [S] [T] [U] [Ú] [V] [W] [Y] [Z] [Ż] 1000 mm nyomtávú fogaskerekű kisvasút Jenbachból az Achensee mellé. Ausztria egyik kiemelkedő turisztikai látványossága. Ács-Bana Gazdasági Vasút és az Ácsi cukorgyár Kisvasút a barlangban Az ajkai szénmedencében 1870 és 2004 között 21 aknát mélyítettek, köztük a legfontosabbak: Emma, Krisztina-aknát (1870), Gyula-táró, (1871) Ármin akna (1904) Kövesárok vögyben, Jolán-légakna (1924), melyet 1938-ban szállítóaknává alakítanak és ezzel egy új, nagy területet vonnak be a termelésbe, a későbbi Jókai Bányaként ismert aknaüzemet. Keskeny nyomközű iparvasutak műszaki örökségeinek, ipartörténeti emlékeinek megmentése, gyűjtése, felújítása. Történetük és tárgyi emlékeik kutatása és bemutatása. Az 1925-ben átadott vasúthálózat főleg cukorrépa szállítására épült, 41 kilométeres hosszával eljutott az uradalom fő majorjaiba. A vasút Algyőről észak felé indult, fő vonalának vége a pusztaszeri majorban ért véget, szárnyvonalak ágaztak le a levelényi és pecsorai majorokba. A forgalmat kezdetben két gőzmozdony és 165 db lórékocsi szolgálta.
A fejlődő, újjáépülő betonelemgyárban a 600mm-es nyomtávú belső hálózatnak továbbra is jut szerep, az akár 35 tonnát is szállító kocsikat román gyártású LDM-45 típusú dízelmozdonnyal és targoncákkal vontatják.Utóbbi vontatási mód miatt a vágányok betonba vannak ágyazva. A vasutat 1952-53 között építették 600 mm nyomtávval. 1959-ben nyílt meg a vasút mellett az annavölgyi kaoliniszapoló, ettől kezdve ez lett a központ. A leromlott pálya- és járműállapotok miatt közúti szállításra tértek át, így 1984-ben a vasút leállt, a következő évben elbontották. A mozdonyokat és a megmaradt csilléket 1989-ben bontották el, a bányában és az iszapolóban ekkor még voltak vágányok, mára csak az iszapoló területén maradt meg kis részük. Arad-Hegyaljai HÉV (Arad-Ghioroc, RO) Az egykori 1000 mm-es HÉV, illetve ami megmaradt belőle. A vasutat 1960 körül építették. Központja Hortobágy-Árkuson volt, a vonal a Fényes-tó és a Csécs-mocsár felé vezetett.
2 db C50-es géppel rendelkeztek, csillékkel, és egy, a dolgozók szállítására szolgáló "személykocsival". Árvai Erdei Vasút / Oravská Lesná zeleznica (SK) A kisvasút kiinduló állomása az Oravska Lesná település melletti Tanecnik állomás, ahonnan a vonatok a Beszkid-hágóig (Sedlo Beskyd) közlekednek. Egykori téglagyárhoz kapcsolódó vasút Balatonfűzfő - a Nitrokémia iparvasútja A Nitrokémia Zrt. előde az 1921-ben, Magyar Lőporgyárüzemi Rt. néven alapított részvénytársaság. Eredetileg hadiipari alapprofillal, lőpor és robbanóanyag gyártás termelésére jött létre. A baróti szénbánya kisvasútja A téglagyárról további képek az Alföldi Kerti Gazdasági Vasút honlapján oldalon találhatók A békéscsabai Bohn téglagyár, később I-es sz. téglagyár a város déli részén, Jamina városrészben található, jelenleg már nem működő vállalat. A központi gyártelep megmaradt részei a Fúmei út, Orosházi út, Tégla utca által közbezárt területen tekinthetők meg. Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt. Beregszászi, avagy Borzsavölgyi kisvasút, Kárpátalja, 750 mm A Beremendi Cementgyárat 1909-ben alapította Schaumburg-Lippe herceg. A jelenlegi gyárat az 1960-as évek végén kezdték építeni. Bergische Museumsbahnen Wuppertal e.V. (D) A wuppertali villamoshálózat 1912 és 1914 között létesült a Bargbahn A.G. kezelésében. A Pest megyei Bernecebaráti község közelében, a Nagy-völgyben építettek keskeny nyomközű kisvasutat, amit 1912-ben fejeztek be. Az ezt követő években öt szárnyvonal épült ki a fővonalból kiágazva, amelyek együttes hossza 11,2 km-t tett ki. A szárnyvonalak többségét a Wolfner-Schanczer vállalat építette meg, de ezeket az 1920-as évek végéig felszámolták a tarvágások miatt. A Nagy-völgyi fővonal a kemencei erdei vasúttal szoros összefüggésben működött, de azzal összekötve sosem volt! 1953-ban szükségessé vált a fővonal meghosszabbítása, így azt tovább építették Deszkáspusztáig, ami 2,8 km-es új vonalat jelentett. 1954-ben az erdei vasút áttért a ló vontatásról a motor hajtású üzemre. A Nagy-völgyi fővonalat 1969-ig bezárólag fokozatosan felszedték, járműveit más erdei vasutakra vitték, vagy szétvágták. Ezzel egy időben Bernecebaráti és Kemence községek környékéről eltűntek az erdei vasutak, egy kisebb szakasztól eltekintve. A biai jobb viadukt, és a szálloda között időről időre felépülő ideiglenes 600 mm-es repvágányos vasút. Anyagai téglagyári mentésekből származnak. / Tóth Gábor, Bacsinszky Tibor Az ipartelep és a bányák vasútjai Brád-Kristyor (Brad-Criscior) (RO) A Brád és Kristyor közötti kisvasutat 1907-ben építették eredetileg azért, hogy a bánya hőerőművét szénnel lássák el. Később az ingázó bányászokat szállította Gurabárzára. Az 1970-es években megszüntették. Újabban turisztikai céllal felújították a vonalat. A 790 mm nyomtávolságú, 7,2 km hosszú vasútvonalat 1869-ben helyezték üzembe ló-, 1875-től gőzvontatással. A keskeny nyomtávolságú vasút időszakában a széntermelés visszaesett. 1892-re a szűk keresztmetszetet a szállítást lassító és költséges ágfalvi átrakó jelentette. A keskenynyomtávú vonal helyett szabványos nyomtávolságú vasút építését kezdtek meg. Kőolajkutatók kisvasútja, Búzakalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet istállóvasútja. Bytom - Felső-Sziléziai Kisvasút (PL) Katowice környéki 785 mm nyomtávolságú kisvasút, melynek egy rövid szakaszán turisztikai céllal személyvonatok közlekednek. Ez a legidősebb lengyel kisvasút, első szakaszát 1853-ban adták át a forgalomnak 600 mm nyomközű bányavasút, illetve az ehhez kapcsolódó normál nyomközű szénosztályozó Boszniában, Szarajevótól 30 kilométerre délre Celldömölk, Ság-hegyi bazaltbánya vasútja A 1907-ben megnyílt bazaltbánya kiszolgáláshoz az állomásból kiágazóan átadó pályaudvar és iparvágány létesült. Celldömölki fűtőház szénfeladója A serleges szénszerelő berendezést kiszolgáló csillék és keskeny nyomtávú vágányok Csolnok, Rákóczi telep Szent Borbála utca 3.
Nyitva: szombat, vasárnap 16-20 óra között. Telefonon érdeklődni lehet (egyeztetés alapján máskor is megtekinthető): Fleischmann Dezső 06/30/587-3381 Baranyai Lőrinc 06/30/295-3695 A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak. 1899-től az 1960-as évek végéig létezett a Csorvási Uradalmi Gazdasági Kisvasút.
A Wencheim család építette a kisvasutat a nagymajori magtárig, majd 1923-ban bővítették Rudolf major, Károly major és a csőszházak irányába.
A szállítást lovak vontatta lórékkal, később vasvázas csillékkel végezték.
Időszakosan használták személyszállításra is nyitott és fedett lórékkal valamint omnibusz kocsikkal a grófi család részére. Dávodi kisvasút Képek a téglagyár 500 mm nyomtávolságú kisvasútjáról Az 1925-30-as években épült DEVECSER - SÁROSFŐ között, Esterházy Tamás gróf birtokán. Nyomtávja: 760 mm; sínrendszere: 9,3 kg/fm; maximális emelkedése 18,5 ezrelék; minimális ívsugara 30 méter volt. Egykor a honvédségi lőszerraktárok kisvasútja volt, később a földalatti vágatokat gombatenyésztésre használták. Ma már arra sem... A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-es megszűnéséig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el véglegesen. Kisvasút a Malom-patak völgyében A dorogi szénmedence kisvasútjai, melyek nagyrészt a 70-es, 80-as években tűntek el. Kisvasúti vágányok a Járműjavító melletti sportpálya területén 1958. április 9-én elkezdődött a sztálinvárosi úttörővasút építése. 1958. augusztus 20-án a vaspályát a város úttörői teljes hosszúságában, a Vidámparktól a Duna partja fölött található Ságvári-kilátóig átadták. A nagyüzemi kitermelésre 1906-ban alakult meg az Egercsehi Kőszénbánya Rt. A végig jó minőségű szén kitermelésére a 60-as évekbeli fénykorban 1200 munkást foglalkoztattak. 1977-től megkezdődött a modernnek akkor már nemigen nevezhető bánya fokozatos leépítése. 1990. január 31-én délben hozták felszínre az utolsó csille szenet Egercsehiben. Az uradalmi majorokat és a nagyvasúti állomást összekötő (lóré) kisvasút maradványai Bauxitszállító kisvasút az alsóperespusztai bányából az eplényi átrakóra. A vonalán egy siklópálya is működött, részben annak helyén van most az eplényi sípálya. A keskeny nyomtávolságú vasút 1890 és 1968 között működött. Feladata a személyszállítás és a cukorgyár kiszolgálása volt. járműmentés Az Esztramos hegy egykori vasércbányája, melynek felhagyott vágatain át ma a Rákóczi barlang közelíthető meg 750 mm nyomtávolságú kisvasút a Litván-Orosz határ közelében. Egykoron államvasúti vonal volt, ma egy helyi társulás üzemelteti a nyári időszakban, kizárólag turisztikai célokból A farkaslyuki szénbánya kisvasútja Fegyverneki Gazdasági Vasút története, képi emlékei. A hálózat a Fehér-tó mentén, Szeged és Sándorfalva közigazgatási területén helyezkedik el az 5-ös főút és a Szegedet Csongráddal összekötő műút között. E kisvasút nyomtávolsága 600 milliméter, a hálózaton egykori téglagyári UE-28-as mozdonyokat, illetve bányamozdonynak készült, román gyártású LDM-45-ös mozdonyokat használnak. kiállítás Az osztrák StLB magánvasút kezelésében üzemeltetett kisvasút teherszállításból és gőzös nosztalgiavonatok közlekedtetéséből él.Központja Weiz városában van,itt nagyvasúti átrakó és a karbantartó műhelyek találhatóak. A szlovákiai Feketegaramvölgyi Vasút (FGV) Az egykori Bicske-Székesfehérvár mellékvonal nyomvonalán kisvasút épült Felcsút és az alcsútdobozi arborétum között. Felsőgallai kisvasút Ez a kisvasút a felsőpetényi agyagbánya termelvényét szállította a Bánk MÁV állomáson létesített átrakóra. Különlegessége, hogy felszíni vonala folytatódik a föld alatt, ahol akkumulátoros mozdonyok vontatták a csilléket. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Felsővisói Erdei Vasút (CFF Vişeu de Sus, RO) A fenyőházi villamosított erdei vasút Fieni városban (Dâmboviţa megye) található cementgyár iparvasútja, melyen alapanyagként szükséges mészkövet szállítanak a közeli hegyekből. 760 mm nyomtávú. 40 kg/fm-es sínekből épült a vonal, hosszúsága kb. 15 km. A legnagyobb emelkedés 25 ezrelék. Két kitérő állomás, és két komolyabb híd is található a vonalon. L45H típusú dízelmozdonyok és oldalürítős, billenős teherkocsik dolgoznak a vonalon. 24 órás üzem, két-három vonat van állandóan a pályán. Egy vonat - a mozdonyt nem számítva - 11 kocsiból áll. A menetidő egy irányban kb. 1 óra. Franciavágás-Városlőd (Bakonyi Erdei Vasút) Bányavasút Füzesabony-Szikszópuszta-Kerecsend GV 1926 novemberében kezdödött meg a bauxit bányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bauxit bányát 1962 december 31-én bezárták. ma múzeumként működik. Gilvács (Ghilvaci, General Gh. Avramescu, RO) Az egykori Szatmárnémeti központú kisvasút Apró kis Feldbahn Szászország határán, melyet egy egyesület üzemeltet A Gödöllői Arborétumban 600mm nyomtávolságú erdei vasúti bemutató pálya épül, valamint Vasúti múzeum nyílik az Erdei Vasútért Egyesület, valamint a Pilisi Parkerdő együttműködésében. Govora - Bistriţa iparvasút (RO) A 760 mm nyomtávolságú iparvasút Vâlcea megyében található. 38 km hosszban üzemel. 4 nagyobb állomás található a vonalon, a legnagyobb emelkedés 30 ezrelék. 6 mozdony található a govorai fűtőház állományában, ebből 5 üzemképes. A mozdonyok 12 vagont húznak, melyet a felső végállomáson speciális mészkővel raknak meg. A govorai gyárban (mosó)szódát állítanak elő a rakományból. A vonatok minden nap közlekednek (24 órás üzemben) szombat/vasárnap is. Általában három vonat forog. Egy menettérti út kb. 5 óra. A gyöngyösfalui Holdfényliget Kalandparkban egy mutatványos kisvasút is üzemel. A pálya 2008-ban épült vasaljas vágányokból, a szerelvény egy 1938-as gyártmányú Jenbacher-kuliból és négy, csillealvázra épített kis személykocsiból áll. A 600 mm nyomtávú pálya 1,1 km hosszú és körbeér, a mozdonynak nem kell körbejárnia a szerelvényt.
Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút) A település környékén, pontosabban a Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Mátrakeresztes, Gyöngyöspata községek környékén található érceket a XVIII. században kezdték iparszerűen bányászni. A 600 milliméter nyomtávolságú, összesen nyolc kilométernyi hosszban kiépült, villamosított bányavasúton egy AEG gyártmányú, felsővezetékes és több akkumulátoros mozdony is vontatta a csilléket.
A bánya bezárásáról 1985-ben határoztak, a következő évben végleg meg is szűnt a termelés. kiállított járművek Hajdúböszörmény - téglagyári kisvasút A téglagyár itt két kisvasúti hálózattal rendelkezett: egy 600 mm-es vonallal, mely az agyagbányát kötötte össze a gyárral, illetve egy belső 500 mm-es hálózattal. Az első vonalon két UE-28-as mozdony dolgozott, és 2000-ben szűnt meg. A belső, 500 mm-es hálózaton öt darab kuli dolgozott, két MIB és három Slavia motoros. Ez a rendszer - a gyárral egyetemben - 2001. decemberében szűnt meg. A fényképek készítésekor az üzem felszámolás alatt állt, és az egyik kulit éppen vasútbarátok szállították el a Kemencei Erdei Múzeumvasútra. A Magyar Alumínium Zrt-hez tartozó halimbai bauxitbánya, amely 2013-ban zárt be A Hegyestűn egykor működött kőbánya Lengyel hadi kisvasút, mely ma múzeumvasútként üzemel. Megszűnt valamikor 2008 és 2015 között. Nyomtáv: 600 mm A ma Pécs részét képező Hird településnek egykor önálló gazdasági vasútja volt, amely a Hird-Hosszúhetény-Komló útvonalon közlekedett A porcelángyár alagútkemencéinek kiszolgálását végzik 400 mm nyomtávú csillékkel. Csak egyenes vágányok vannak, a kemencékben és velük párhuzamosan futnak, a kocsikat köztük tolópaddal mozgatják Hortobágyi Halgazdasági Kisvasút A vasutat az 1920-as években hozták létre azzal a céllal, hogy a halastavakhoz egyszerűbben be tudják hordani a takarmányt, valamint kiszállították rajta a lehalászott halakat. Akkoriban körülbelül 13 kilométernyi vasút szolgálta a halgazdaság céljait. Ezeknek a síneknek a nagy részét a közúti árufarozásra történő áttéréskor felszedték. Építkezéseknél használt ideiglenes kisvasutak gyűjteménye Az ipolytarnóci téglagyár kisvasútja Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút
A bentonitbánya vasútja Egykori bányászváros, mely a 60-as évek végén élte fénykorát. Jánkmajtisról 18km hosszú kisvasút vezetett egykor Kisnamény, Csaholc, Vámosoroszi, Fülesd községeken át Kölcsére. A kisvasút 1972-ig működött. Az egyik C50-es mozdony a fehérgyarmati állomáson van kiállítva. Képek járművekről 750 mm-es kisvasút Krakkótól egy kicsit északabbra. A hálózat egy részén nyaranta kirándulóvonatok közlekednek Részben hivatásforgalmú, érszben turisztikai célú kisvasút Dél-Csehországban, magánvasúti üzemeltetésben. Kaposfő - Mezőcsokonya ló, majd gőzvontatású vasút Rotter Bernát és fia 1904-ben építtetett - akkor modernnek számító - gőztéglagyárat Kaposmérő északi részén, a Dombóvár - Gyékényes vasútvonal helyi állomása mellett. A téglagyár egészen az 1990-es évek végéig üzemelt. A szocializmus idején természetesen állami tulajdonban, a Somogy-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kezében volt. Mellette jelentős területről termelték ki az agyagot, ám a `90-es évek elejére - a gyár ekkor már magánkézbe került - a helyi alapanyag nem minősült megfelelőnek. Így Simonfáról hoztak agyagot a kaposmérői téglagyár kiszolgálására. A gazdaságtalanná váló termelés miatt azonban bezárták a létesítményt. 1916. októberében a törzshálózat Kaposvár-Galambos-Kaposfüred-Répás, valamint Répás-Toponár szakasza a műtanrendőri bejárás után üzembe is vétetett. A kisvasút Galambos-Bogát vonalszakaszának megépítését 1921-ben hagyta jóvá a magyar királyi kereskedelmi miniszter.
A vonatforgalom lebonyolítását kezdetben gőzmozdonyokkal látták el, majd az 50-es években a gőzösöket felváltották a C50-es dízelmozdonyok. Az 1880-ban létesített Hansági Gazdasági Vasút majdnem 100 évig a lápos, ingoványos Hanság-vidék egyetlen közlekedési eszköze volt. Segítségével szállították a feldolgozóhelyekre a terményeket, cukorrépát, lent, nádat, és az égererdõk fáit. A több mint 80 km-es kisvasút behálózta a Kapuvár környéki majorokat. Sorsát a közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, és 1978. december 31-én szûnt meg. Kazincbarcika keskeny nyomtávú vasútjai A Kecskeméti Kisvasutat napi 3 vonatpárral Kecskemét város Erdőhivatala hozta létre, Bakkay József tanácsnok, erdőmester tervezése és építtetője által. A Kárpát-medence egyetlen megmaradt, 600 mm-es nyomtávú, görpálya rendszerű kisvasútja, mely 1910-es építése és 1992-es bezárása után 2000-ben újjáéledt. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület munkáját 2007-ben a Város- és Faluvédők Szövetsége Podmaniczky-díj adományozásával ismerte el. A lóvasút a kéthalmi kastélyt és uradalmi iskolát kötötte össze a környező tanyákkal (Csete, Perjés). A Kincsesbánya / Iszkaszentgyörgy bauxitbánya vasútja A királdi szénbánya 600 mm nyomtávolságú iparvasútja a község vasútállomásán kapcsolódott a normál nyomközű vonalhoz, mára a kisvasút teljes egészében (1967-ben) megszűnt, a pályát felszedték. A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a turistaforgalmat szolgálja. A 15 km hosszú, 600 mm nyomtávú pálya - Kiskér-Mohora között -1923. szeptemberében nyílt meg. A kisvasút a szenet a mohorai vasútállomáson lévő rakodóra szállította, majd onnan az osztályozón és a rostán át került a vagonokba. A kis gőzmozdony 5-6 csillét húzott egyszerre, melyhez egy személyszállításra alkalmas kocsit is kapcsoltak. Ez utóbbiban kaptak helyet a pusztáról a terényi iskolába járói gyermekek, amíg a kiskérpusztai iskola (1948) el nem készült. Kisvasutak Baráti Köre - Egyesületi élet KBK rendezvények, előadások stb. A város keskenynyomközű vasútjai A Monostori Erőd belső kisvasútja. A komlói szénbányák kisvasúthálózata, a földalatt és a felszínen A kisvasút Kónyát kötötte össze a Debrecen-Füzesabony vasútvonalon lévő megállóval, az 1980-as évek elején szűnt meg. Košická Detská Historická Železnica (KDHŽ, SK) 1955-ben épült ki a kisvasút, úttörővasútként, a megnyitó szeptember 20-án volt. Az uránércbányászat Magyarországon 1957-ben indult a Mecsekben, Kővágószőlős település határában a Pécsi Uránércbánya Vállalat irányítása alatt. Kovászna-Kommandó Erdei Vasút (Comandău, RO) Erdélyi mélyművelésű bánya kisvasútja Kudzsir völgyi erdei vasút (Cugir, RO) A Râul Mic mentén 1913-ban keskeny vágányú vasút épült, az erdőkitermelés céljára. Márványszállító vasút rendszer: kötélpálya, vasút, sikló Az 1942. évi alapítás óta a vállalat tevékenységi köre nem változott: cement alapú építőipari késztermékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Már az alapítást követően a hazai vasúti betonalj gyártás központja lett. Később a termékstruktúra további termékekkel bővült. a halgazdaság hálózatát 1995-ben számolták fel Érdekes a Lakiteleki Téglagyár tö rtén e te . Még a századelőn hozta létre egy tiszakécskei vállalkozó. A m á so d ik világháborút követően, az államosítások időszakában itt is kicserélték a cégtáblát. A h a tv a n a s évek közepén néhány eszten d ő n keresztül szünetelt a termelés, mígnem hat környező mezőgazdasági üzem és a kécskei tan á c s közös összefogással ismét életet lehelt a gyárba. 750 m nyomtávolságú tőzegvasút, illetve itt található egy kisvasúti múzeum, melyek a hajdanán Észtország (illetve az Észt SzSzK) szinte egészét behálózó kisvasúthálózat járműveit mutatja be (http://www.museumrailway.ee) A loneai kőszénbánya kisvasútja összeköti a bányát és a petrilai kőszénfeldolgozó üzemet. A vonal 5 km hosszú, 790 mm nyomtávú, L45H mozdonyok teherkocsikkal közlekednek. Két vonal van egymás mellett: az egyik vonalon megy fel Petrilától a bánya felé a vonat üresen, a másik vonalon jön le a teli vonat a bányától Petrila felé. Petrila csak 1 km-re van Petrozsénytől. Ez egy erdei vasút volt a bánya megnyitásáig és anno fentebb ment a hegyekbe. Ez a galéria a szénbánya vasútjának képeit tartalmazza. Egyéb galériába nem besorolható kisvasutak Egyéb galériába nem besorolható, határon túli kisvasutak A 600 mm nyomtávolságú kisvasút már csak a bányát köti össze az üzemmel, a telepen belüli, 500 mm nyomtávoilságú hálózatot még az 1980-as években felszámolták. A vonalon két UE-28-as mozdony végzi a csillék szállítását. A leghosszabb keskeny nyomtávú vasút Ausztriában és legrégibb villamosított keskeny nyomtávú hegyi vasút a világon. 600 mm nyomtávú talpi vasút, Scharf függővasút, dízel üzem A majd 100 éves gyár - története folyamán - jobb és rosszabb gazdasági szakaszokat egyaránt megélt. Alapításának pontos idejét nem ismerjük, valószínű, hogy a kisebb kapacitású boksás égetési módszertől kiindulva ért el technikai csúcspontjáig, a körkemencés égetőkemencéig. A Pásztó-Mátraszőlős kőszállító kisvasút A gyár 1900-as évek elejétől termel üzemszerűen. Hagyományos technológiájú, ami annyit jelent, hogy a nyers termék szárítása a szabadban történik, az égetés pedig Hoffmann - féle körkemencében. A gyár nyersanyaggal történő ellátása saját agyagbányából történik. A Mezőberényi Takarékpénztár Rt. a MÁV állomás mellett téglagyár építésére kért és kapott engedélyt. A téglagyári kisvasút közigazgatási bejárását 1912.VII.10.-én tartották meg 10:00 órai kezdettel. Nagy valószínűséggel még ez évben el is készült és megindult rajta a forgalom.
A Mezőhegyesi Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú gazdasági vasút volt Békés megye déli részén. Első vonalai 1889-ben épültek. Az 1950-es évek végén az Alföldi Kisvasúttal és a Sarkadi Gazdasági Vasúttal együtt Magyarország legnagyobb összefüggő kisvasúti hálózatának részét alkotta.Az 1970-es években felszámolták. A miskolctapolcai kőbánya kisvasútja Vasútvonal, keskeny vágányú iparvasút. Habsburg Frigyes főherceg építtette 1892-1898-ig. Az uradalom, 1945 után a Sátorhelyi ÁG telepeit kötötte össze. Termény-, fa- és személyszállításra használták. Kezdetben lovak, később gőz-, majd Diesel-mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A végállomás Erdőfűn volt. A mohácsi vasútállomásra kb. 1956-ig közlekedett. Utána felszedték a síneket. Az egykori hatalmas Boszna-vasút újjáépített szakasza a szerb-bosnyák határ mentén, Užice és Višegrad között A móri szénbánya bányavasútjának képei. Az ózdi OKÜ 30 mozdony kiállítva Mosonmagyaróvár vasútállomáson Az OBB Unzmarkt állomásától induló kisvasút hivatásforgalmat bonyolít Tamsweg állomásig Steier tartományban. Számos teherkocsi és gőzmozdony teszi még érdekesebbé ezt a gyönyörű vonalvezetésű vasutat. A rendszerváltás előtt a Sárszentmihályi Állami Gazdaság égisze alatt zajlott a tőzegbányászat: szovjet gyártmányú, lánctalpas mocsárjárók segítségével zajlott a kitermelés. A helyszínről kisvasúttal szállították a tőzeget az aprítást végző darálóhoz, majd onnan iparvagány vezetett a Csór-Nádasdladány vasútállomásra. „1907. évi július hó 1-én a Heves megyei Nagybátony község határában fekvő s azelőtt Guttmann Testvérek tulajdonát képező nagybátonyi kőszénbánya, vétel útján a diósgyőri gyár tulajdonába került. A Torontáli Helyiérdekű Vasút Rt. Nagybecskerek-Zsombolya vonala.
1898.10.20-án megindult a menetrendszerinti korlátozott közforgalom, napi négy személyvonat párral.
1900-tól a HÉV vonalainak és így természetesen a kisvasútnak is a kezelője a Magyar Királyi Államvasutak lett, ami a járműállomány MÁV pályaszámokkal való átnevezésével is járt. A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú. Széchenyi Múzeumvasút Kendergyári kisvasút A Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút egy erdei vasút volt a Bükk-vidéken. 1908-ban épült 600 mm-es nyomtávval, 7 kg/fm-es sínekkel. Fő vonala a falu szélén található fateleptől az egykori Elza-lakig tartott, ahol kétfelé ágazott a Leány-völgybe és a Nagy-völgybe. 1921-ben hosszabbították meg a falu MÁV állomásáig a nagyvasúti szállítás megkönnyítésére. A vonalhossz így elérte a 6 kilométert. 1958-ban került dízelmozdony az addig lóvontatású vasútra. Megszűnésének időpontja kérdéses: egyes források szerint 1967-ben szűnt meg. A Nowy Dwor Gdansk hálózat érdekessége rybinai forgatható híd 1938. március 24-én a Magyar Bauxitbánya Rt. fuvarozási szerződést köt a Szállítási és Kisvasútépítő Kft-vel, melynek értelmében Nyirád határában a Bánya által Deáki-pusztán és Arnold-bányán kitermelésre kerülő bauxitot a Kft. a saját maga által épített és üzemben tartott kisvasútján a Sümegi Bazaltbánya MÁV állomásra szállítja le. 1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, és a Pálházi Állami Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
Nyitra, múzeumvasút (Nitra, SK) A nyitrai Agrokomplex kiállítási területén illetve a szomszédos skanzen körül haladó kisvasút 1985-ben létesült, nyomtávolsága 760 mm, és csak akkor üzemel, amikor kiállítást tartanak a vásárvárosban A magyar Alföld, a nagy Szeged környéki tanyavilág jellegzetes közlekedési alkalmatossága volt az 1926–27-ben kiépített szeged-alsótanyai gazdasági kisvasút. A személyszállítás mellett teherszállításra is használták. Az árvai (Orava) Erdőtkán (Oravská Lesná) található erdei vasút megépítése és üzemeltetése a gyakorlatban nemcsak olcsóbb volt a hagyományos vasúténál, hanem a rendkívül tagolt tereppel is képes volt megbirkózni. Ma már nem használják az eredeti rendeltetésének megfelelően faszállításra, hanem az Árvai Múzeum (Oravské múzeum) látványosságaként szolgál. Oroszka cukorgyár (Pohronsky Ruskov, SK) Garamvölgyi Cukorgyár Rt. Az 1930-as évek közepére három önálló, kezdetben ló, majd később gőzmozdonyos vontatású vaspályát építettek, amelyet „lórénak” neveztek el a vidék lakói. Ezek a hajdani pályák a lehető legrövidebb módon, a Mosoni-Dunán ma is meglévő, acélszerkezetű hidakon keresztül csatlakoztak a nagyvasúti állomásokhoz, átrakókhoz. A második világháború után a szigetközi uradalmi kisvasút a Győri Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalata irányítása alá került. Az 1960-as évek végén az árufuvarozás átkerült a közutakra, s ez megpecsételte a kisvasút sorsát. 1969. január 1-jén a szigetközi kisvasút az országban több kisvasúti pályaszakasszal együtt véglegesen megszűnt. További képek a Borsodnádasd mappában találhatók A Sánc-hegy tövében működő Gőztéglagyár a világgazdasági válság után kezdte meg működését. Napjainkban már nem üzemel. A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja. Tórendszer mellett épülő kisvasút 750 mm nyomtávolságú kisvasúthálózat Litvániában, melynek központja Panevėžysben található. http://www.ngr.lt A MÁV állomás csonka vágánya mellől indult a 760 mm nyomtávolságú, kb. 1 km hosszú téglagyári vasút, aminek egy gépkörüljáró vágány volt itt. Ezen a vasúton dolgozott a már szétvágott C 50-es mozdony. Nagykanizsától délre, Somogy és Zala megye határán üzemelt a pati halgazdaság kisvasútja, mely – hazánkban utoljára – kizárólag lóvontatással üzemelt. A piciny hálózaton 1997-ben még szerveztek különvonatozást a KBK Egyesület tagjai, de már ekkor is inkább gumikerekű járművekkel végezték a tavak karbantartását. Nem sokkal ezután a síneket is felszedték, napjainkban már csak a Pat és Varászó közötti műút egykori vasúti átjárójában hagyott sínek emlékeztetnek hazánk utolsó lóvasútjára. Bánya- és Gyermekvasút A Miskolc-Diósgyőr környéki 1000mm nyomtávú bányavasutak vonalai Péti Nitrogénművek salakszállító kisvasútja az üzem kisvasútja A pilisszentiváni bányavasutak a Pest megyei Pilisszentiván, Solymár és Nagykovácsi közigazgatási területén folytatott szénbányászat kisegítő létesítményei voltak. A kisvasút Pilisvörösvár MÁV állomása és a település nyugati szélén fekvő bánya között üzemelt. Szlovénia egyik legnevezetesebb természeti kincse a postojnai cseppkőbarlang. A vasúti pálya alapjait 1872-ben fektették le. A pálya teljes hossza ekkor 1534 m volt. Az első benzinmotoros, négyüléses kocsikat 1914-ben az Orenstein & Koppel üzemben kezdték gyártani. A mozdony az első évben, 1924 júniusa és 1925 augusztusa között naponta négyszer közlekedett, ez idő alatt mintegy 15.588 látogatót vitt körbe. Az új, nagyobb teljesítményű Montania mozdonyok, amik szintén belsőégésű benzines motorral voltak ellátva, de kettő helyett már háromtengelyesek voltak, 1925-ben álltak üzembe. Ekkor vásárolták a hatüléses kocsikat is. 1957-ben az új, elemmel működő Emam mozdonyok bevezetése mellett döntöttek. 1959-ben vetették fel a kétvágányú, körbefutó vasút tervét, melyet 1964. június 20-án indítottak el. A körbefutó vasúti pálya hossza már elérte a 3700 m-t, ekkor már naponta 14.000 utast tudtak szállítani a félóránként induló vonatok. 1978-ban összesen 12 elemes vonat közlekedett a barlangban, 1988-ban pedig hatot lecseréltek és helyükre nyolc újat állítottak. Nyomtáv: 620 mm Požega - kisvasúti múzeum (SCG) Az egykori jugoszláviai kisvasutak járművet összegyűjtő múzeum Belgrádtól mintegy kétszáz kilométerre, délre található a kisváros vasútállomása mellett Képek a város egykori és jelenlegi keskeny-nyomközű villamoshálózatáról. Kisvasúti járműgyűjtemény a liptóújvári kisvasút emlékére Délkelet-lengyelországi 750 mm-es kisvasút, mely Przeworskot köti össze Dynóvval 42 kilométer hosszan. A vonal arról híres, hogy itt található Lengyelország egyetlen kisvasúti alagútja. A nyári időszakban hétvégenként közlekedik Pálinkás József létrehozott háza kertjében egy 600 mm-es nyomtávolságú kisvasutat. A kisvasút alapja a szentesi téglagyárból elhozott mozdony és sínek, amelyeket ő épített vasúti pályává. 600 mm-es erdei vasút a litván határ mellett, napjainkban kizárólag turisztikai célokkal A falu térségében 1780-ban indult meg az első érckutatás, 1862-ben létrejött a Mátrai Bányaegylet, és a bánya mellé ércfeldolgozót építettek. 1925-ben aranyban gazdag ércet találtak a Lahóca hegyen, ezért a Kincstár megvásárolta az egész bányaterületet. Ezután 1979-ig folyamatos volt a bányászat, ekkor a régi bányát bezárták. A műszaki berendezések kimentése után a bányát 1999 végén elárasztották, és 2000-ben lezárták. A komoly állami befektetések ellenére lényegében igazi ipari termelés soha nem volt Recsk 1979 után megnyitott tárnáiban. A kisvasút 600 mm nyomtávú vonala a 2237 méter magasan fekvő Schoberboden állomástól vezetett a 2287 méteren lévő Berghotel Reisseckig 3,3 km hosszban egy több mint 2 km hosszú alagúton át. Sajnos a hegyen lévő kisvasutat 2014 augusztusában egy hirtelen esőzés okozta pályakár miatt leállították, és hamarosan a vágányokat is felbontották. Remetevölgyi sikló (Dömösi átkelés) Erdélyi mélyművelésű bánya kisvasútja Romhány - kerámiagyári iparvasút Lignitbánya A vasércbánya kisvasútja. A 20. század elején kezdődött a nagyüzemi termelés. Az 1950-es években vett nagy lendületet a bányászat. Ez azonban az 1980-as évekre véget ért, egyre nehezebb helyzetbe került a település.
1992. március 12-én befejeződött az állami finanszírozással folytatott bányászat. A bánya még nem zárt be, hanem magántulajdonú vállalkozásként folytatódott a termelés. 2000 márciusában azonban végleg bezárt a bánya. Az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV) hajdan 30 km-es iparvasúti hálózata mára már a múlté. A gépeket szétvágták, a vasutat nagyrészt felszedték. Sajószentpéter-Haricabánya kisvasút. Salgótarján és környéke bányavasúti hálózata Salgótarján - fogaskerekű vasút 1881-ben nyitották meg Magyarország első fogaskerekű keskeny nyomtávú szénszállító vasútvonalát a salgótarjáni Vasgyár–Salgóbánya–Szénrakodó között. A vasút fogaskerekű és adhéziós szakaszok váltakozásával 5830 m hosszban épült ki, 222,6 méternyi szintkülönbséget leküzdve. A későbbi Sarkadi Gazdasági Vasút első vonalát még 1900-ban építtette a MÁV állomás és a birtokai összekötése céljából gróf Almássy Dénes 600 mm-es nyomtávolsággal. A sarkadi cukorgyár kiépülése (1912) után a cukorgyár is épített magának keskeny nyomközű vasutat, de már az AEGV-hez igazodva 760 mm-es nyomtávval, csatlakozva annak Ludad–Tarhos vonalához. A cukorgyár több kisebb szárnyvonalat épített az AEGV és a saját pályájához kapcsolódva. Később a 600 mm nyomtávolságú szakaszokat átépítették fonódott 600/760 mm-es nyomtávolságúra háromsínes rendszerben. A kisvasút 1947-ben került a GV tulajdonába, majd egy év múlva megszüntették a Delta–Vizesfás vonalon a háromsínes rendszert, és 1950-ben felszámolták a megmaradt 600 mm nyomtávolságú vonalakat. Innentől fogva a nyomtávolság tisztán 760 mm lett. A Sarkad és Tarhos közötti vonalszakaszon az Alföldi Kisvasút vonalairól érkező irányvonatok is közlekedtek. Mire a MÁV 1960-ban átvette a vasútvonalat, a szárnyvonalak nagy részét elbontották. 1962-ben a GV az Alföldi Kisvasúttól megkapta a Tarhos–Vizesfás közötti vonalszakaszt, a vonalbezárások azonban folytatódtak. A végül megmaradt Sarkad–Tarhos-Vizesfás közötti vonal túlélte ugyan a hozzá kapcsolódó AK vonal (Békéscsaba–Vésztő) megszűntét, azonban önmagában életképtelennek bizonyult, ezért hamarosan felszámolták. Sárospatak (Bodrogköz-Hegyköz) A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték. A Székesfehérvár mellett található Sárszentmihály község mésziszapbányájához vezető gazdasági vasutat 1954-ben építették ki 5 km hosszban. Az 1960-as évek végén kezelése a MÁV Gazdasági Vasutak Igazgatóságától a bányához került. A forgalom 1991-ben szűnt meg, a pályát 1997-ben bontották fel. A kocsikat - egy kivétellel - szétvágták (az egy megmaradt darab jelenleg Gánton található, mint kiállítási tárgy), a négy mozdony a Csömödéri Erdei Vasútra került. Szűcs Zoltán az 1980-as évek végén örökítette meg a kisvasút üzemét. a gyár kisvasútja Schneebergbahn (Puchberg am Schneeberg, A) Osztrák hegyi vasút Schneeberg környékén. http://www.eisenbahnmuseum.at/joomla/ a gyár kisvasútja A Somoskőújfaluból látványos erdei tájon, a Salgóvár és Somoskő vár alá vezető kisvasút, mely követ szállított a környékbeli bányákból. A soproni villamosvonal a mai Magyarország területén lévő városok közül a legrövidebb ideig üzemelt. Az 1000 mm nyomtávú vonalat 1900. április 30-án adták át a forgalomnak, de 23 év után bezárták. A Stainzerbahn vagy Lokalbahn Preding-Wieselsdorf–Stainz egy keskeny nyotávú vasútvonal volt Nyugat-Stájerországban. A Steiermärkischen Landesbahnen egykori vonalát bezárása után Stainz mezőváros átvette és azóta mint „Stainzer Flascherlzug“ turistavasútként üzemel. A Süttői Állami Erdei Vasút keskeny (760 mm) nyomtávolságú vasút volt Komárom-Esztergom megyében Süttő, Pusztamarót és Tardosbánya között. 1971. december 31-én megszűnt. A falu egyetlen ipari vállalkozását, a téglagyárat a 30-as évek táján Schleicher József építette. Kisméretű tégla égetésével foglalkoztak. A Drach és Kronberger cég-féle kisvasút. Az első tőkeerős társulás a szén kitermelésére a 19. század végén alakult Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. néven. A megalakulással megugrik a termelés, mert villamosítják az üzemet, az egykori malomtulajdonos Grósz Ábris jóvoltából a gépi szellőztetésre térnek át. A második világháború idején hadiüzemmé nyilvánítják, s bevezetik a mélyművelést. A termelés 1946 után lendült fel igazán. Az 1960-as évek elején a Szászvár környéki lencsés szénelőfordulások elfogytak. A kutatások újabb gazdag szénréteget tártak fel, de hiába. 1992-ben az állam kivonult az itteni bányászatból. Magán bányatársaság alakult, s ezzel egy időben 600 ember munkahelye szűnt meg. A Szászvárosi Erdei Vasút a városi üzem udvarából indulva, 41,6 km hosszan kanyargott be a Surján-hegységbe, az egyetlen tömegközlekedési eszközt jelentve az útvonal mentén elszórt hegyi falvak lakóinak. A szászvárosi kisvasutat 1948-ban kezdték építeni és tíz évvel későbbi átadását követően 1981-ig működött zavartalanul. Ekkor a Városvíz (Râul Orăştiei) kilépett a medréből és néhány szakaszon teljesen elmosta a vasutat. A megmaradt szakasz 1983-ig üzemelt rendszeresen, majd csak alkalmanként, végül csupán a gyáron belül a szélesvágányú vasútvonal kiegészítéseként. Százhalombatta Óvárosában található téglagyárat Freiberger Dávid alapította 1893-ban. A gyár egyes források szerint 1894-ben vagy 1896-ban kezdte meg működését. A gyárat az óbudai székhelyű BHON-DRASSE társaság létesítette a dél-budai térség téglagyáraként, az Érd-Batta közötti lösz dombok déli részén, közvetlenül a Duna partján. A gyárban 500mm nyomtávú kisvasút üzemelt. A száz éves Szegedi Téglagyárat negyven évvel ezelőtt korszerűsítették. Ekkor a békéscsabai központú téglagyár egyik gyáregysége volt. Fénykorát az 1980-as években élte, majd 1992-ben a szegedi telep, elsőként Magyarországon, dolgozói tulajdonba került. Két év múlva a dolgozói közgyűlés döntése alapján Aradon két gyárat vásároltak. Ismét virágzott a téglagyártás Szegeden, de amikor megjelent a külföldi konkurencia és felvásárolta a környék tüzépeit, leszállóágba került a szegedi téglagyártás. Nyolc esztendővel ezelőtt Bereczk Imre vásárolta meg a gyárat, ami 2002 végéig üzemelt. A gyár gépsorát 2003-ban lebontották. A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója. Megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1975. augusztus 31-én szűnt meg. Szeghalom vasútállomásról is indult annak idején gazdasági vasút Töviskesre, 13km hosszan. A kisvasút 1971-ben még működött. A 20. század első felében Szegiben kaolinbánya nyílt, amit a II. világháború után államosítottak. A Szegvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomközű gazdasági vasúti hálózat volt a Dél-Alföldön. Első vonala 1916-ban épült a derekegyházi Weiss Manfréd uradalom vasútjaként, teljes hosszában 1948-ra épült ki. Fénykorában több mint 30 km hosszú vonalhálózatával összekötötte Szegvár, Derekegyház, Nagymágocs és Árpádhalom településeket, szárnyvonalakkal több majort és állami gazdaságot elérve. Főként ipari és mezőgazdasági teherszállításra épült, de Árpádhalom és Nagymágocs között személyszállító vonatok is közlekedtek, a vonal 360-as számmal szerepelt a menetrendekben. A vonatokat C–50-es mozdonyok továbbították. A vasút megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1971. január 1-jével szűnt meg. A szegvári kendergyári vasúthálózat értéke abban rejlik, hogy ez az utolsó, egyben megmaradt ilyen jellegű iparvasúti hálózat. A használaton kívüli vágányszakaszok megőrzése éppen ezért műszaki emlék jellege miatt is indokolt. A kendergyár egykori technológiai kisvasútja 2012. augusztustól működik szórakoztató-személyszállító funkcióval. A Vidámpark körül működő gyermekvasút egy nagy kört tett meg a Bregyó-kiserdőben, ami népszerű kiránduló hely volt. Az indulási pontja pedig ott volt, ahol most a Szabadművelődés háza áll. A kisvonat – amelynek mozdonyát Mukinak hívták a gyerekek – az erdős részen lassított, hogy a fák között élő kisebb állatokat is megfigyelhessék az utazók. Szerencs-Prügy Gazdasági Vasút Apró, immár mozdonyok nélküli kis téglagyári hálózat, melynél az alkalmazott nyomtávolság 600 mm A 600 milliméteres nyomtávszélességű Szigetvár–Okorág Kárászpuszta Gazdasági Vasút 7 és 9,3 kg/fm-es sínekből épült az 1920-as évek elején. Csak a fővonalon volt menetrendszerinti szállítás, méghozzá keddi és pénteki napokon. A gazdasági vasút mindössze egyetlen motoros vontatóval rendelkezett (C22-403 psz. C-50). A nyolcvanas években már egyre rövidebb szakaszra szorult vissza a közlekedés, majd a kilencvenes évek elején az utolsó kilométereket is felbontották. Szob-Nagybörzsöny (Transzbörzsönyi) Kisvasút További képek Szobi és a Nagybörzsönyi vasút galériáiban találhatók! Szolnok, Tiszaliget-ben épült 760 mm nyomtávval. A forgalom 1966.09.24-én indult el, és az 1970-es árvíz után állt le. A keskenynyomközű villamos és a kiállított releváns járművek Az egykori parafakő (kovakő) bánya kisvasútjának nyomai. Taktaharkány-Megyaszó GV
ismert még Kutyavasút néven is. Tapolcát és a diszeli kőbányát összekötő keskeny nyomtávolságú vasút 1943-tól 1982-ig üzemelt, a kisvasúttal bazaltot szállítottak a nagyvasúti átrakóhoz. Tarnaszentmiklós - Pély Gazdasági Vasút
Tárnok-Sóskút 600 mm-es homkszállító kisvasút a sóskúti Pap-hegyi bánya és a tárnoki MÁV állomás között Szén- és vízbányák vasútjai Tátrai Villamosvasút "TEZ" (SK) A Magas-Tátra déli oldalán vezető 1000 mm nyomtávú villamosított kisvasút és a kapcsolódó különleges vasutak (fogaskerekű, sikló, kötélpálya). A Mura völgyében futó Murtalbahn egy szakaszát ma a Club760 egyesület működteti múzeumvasútként. A téglagyárban eredetileg rendkívül színes vasúti anyagmozgatási rendszer üzemelt. Az agyagot a bányából 600 mm-es nyomtávolságú vasúton vitték el a présig csilléket és MD40-es mozdonyokat üzemeltetve. Ez a rendszer már nem élte meg a gyár bezárását, jóval 2009 előtt megszűnt. A téglagyári kisvasút képei A Tiszakécskei Kisvasút a Tisza parttól szállítja az utasokat a szőke folyót követve a Találkozások Házáig.
A táróban 1968-ig folyt széntermelés, ahová a most is bejárható ereszkéken hozták fel a szenet. A komoly vízbetörések következtében a szénkitermeléssel felhagytak. 1971-től, 2001-ig hagyományos technológiával termelték ki itt a vizet, amikor az emelkedő költségek miatt befejezték a vízkitermelést. 2007. július 1-től indult újra a vízkitermelés. Évente 2,4 millió m3 vizet szivattyúznak a felszínre, és adnak át a vízszolgáltató ÉDV Zrt-nek. Tokod teljes egészében innen kapja ivóvizét. A kisvasút a Csanytelek és Tömörkény között található Csaj-tóból kialakított halgazdaságot hálózza be. A halastavakat – és a 760 milliméteres nyomtávolságú kisvasutat – az 1960-as évek végén alakították ki. Az egykori hálózatnak ma csak egy kisebb részét használják, mivel időközben több tó esetében is felhagytak a halgazdálkodással. Torda - Abrudbánya (Turda - Abrud, RO) Az Erdélyi-Szigethegységben található, mintegy 90 kilométer hosszúságú kisvasút, melyen 1998-ban szűnt meg a forgalom. Törökkanizsa (Novi Knezevac, SRB) Törökkanizsán két lóré vasút volt. Az egyik a Tallián majorból (Firigyháza) a törökkanizsai vasútállomásig vezetett. Hossza kb. 4 km. A másik gróf Maldegheim kupuszinai birtokáról (amely Törökkanizsától kb. 3 km-re van) vezetett be a városig. A nagybirtokosok az ipari vasutat terményeik (cukorrépa, kukorica stb.) elszállítására használták a rendes vasútállomásig, ahonnan tovább szállították vonattal Nagybecskerekre vagy Szegedre. Az ipari ló vontatású vágányok a II. világháborúig voltak használatban. 1890-ben megkezdte működését a Hoffmann rendszerű téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel. Trencsénteplic - Hőlak (Trenčianska Tepla - Trenčianske Teplice, SK) 760 mm nyomtávolságú villamosított kisvasút hat kilométer hosszan, mely a Pozsony - Zsolna fővonal Hőlak állomásától halad Trencsénteplicig Az úrkúti mangánbánya kisvasútja, mely valójában két vasút: a bánya földalatti vasútja 600 mm nyomtávon, és a felszíni 760 mm nyomtávú Gazdasági Vasút. 760 mm-es iparvasút, korábban helyi érdekű vasút, melynek napjainkban egy két kilométeres szakaszán szállítanak mészkövet a helyi cementgyárba A kendergyár kisvasútja Vármezői Erdei Vasút (CFF Cîmpu Cetaţii, RO) 1905-ben építették a 760 mm nyomközű vonalat, mely 26 km hosszú volt. A vontatást kezdetben lovak végezték, később gőz- és motormozdonyok is dolgoztak a vonalon. A megszűnés éve 1974. A veresegyházi medveotthon területén magánkezdeményezésből épült egy kifejezetten bányavasúti tematikát bemutató kisvasút. Veszprém - Magyar Építőipari Múzeum A Magyar Építőipari Múzeum az építő- és építőanyagipar történeti emlékeit gyűjti közel két évtizede, hazánk minden tájáról. Az Építőipari Múzeum Szabadtéri Gyűjteménye építőipari gépeket mutat be, köztük számos vasúti járművet. Az Úttörővasút (Kisvasút) 1961. május 1-jén kezdte meg működését a 2 km hosszú, a Vidámpark és Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark között. Az ország harmadik gyermekvasútja a Vadaspark előtt indult, majd egy mesterséges alagútban haladt, amelynek egy megálló után a Csónakázó tónál volt a végállomása. A Kárpátok északkeleti lejtőin, nagyjából Taracközzel átellenben található kisvasút egykoron mintegy 160 kilométeres hosszúságú hálózatot alkotott, mára azonban hossza jelentősen megfogyatkozott Jelenleg üzemen kívül álló téglagyár Villány és Villánykövesd között Más néven Hódosér Erdei Vasút, egy bakonyi erdei vasút múltja. Vinyesándor állomásnál keresztezte a MÁV vonalat. A visegrádi kisvasút - Hol van Kincses-Kolozsvár? Szlovákia északnyugati részén, a kiszucai-árvai határszélen közlekedő vychylovkai keskenyvágányú történelmi erdei vasút egy világjelentőséggel bíró technikai műemlék.
Három vonalból álló hálózat Alsó-Ausztriában a Cseh határnál Völgyzáró gát hordalék tisztítására szolgáló 600 mm nyomtávú vasút Az Osztrák főváros keskeny nyomtávú vasútjai Zalaegerszeg - Magyar Olajipari Múzeum A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű múzeum Zalaegerszeg olai városrészében. Az 1969-ben alapított múzeum az ország legnagyobb szabadtéri műszaki múzeuma. Működtetője a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány, melyet 1991-ben hozott létre az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), a Budapest Bank Rt. és a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet. Gyűjtési körébe tartozik a magyar szénhidrogének (kőolaj, földgáz) bányászatával és feldolgozásával kapcsolatos emlékek gyűjtése. 1993-ban a múzeum vette át a Zsigmondy Vilmos gyűjteményt, azóta feladatai közé tartozik a vízbányászat történetének kutatása is. A Haláp hegy kőbányájának vasútjai A Pinzgauer Lokalbahn (magyarul: Pinzgaui Helyiérdekű Vasút) – korábban Krimmler Bahn, vagy Pinzgaubahn) egy keskeny nyomközű, 52,611 km hosszú vasút az ausztriai Salzburg tartományban, amely Zell am See és Krimml között húzódik. Az ÖBB kezelésében álló vonalat 2008. július 1-jén a Salzburg AG vette át. A kisvasút Jenbach állomástól megy Mayrhofen felé a Zillertal völgyében. Példásan kiépített szórakoztató- és pihenőhely a vasúttól a bódés árusig. Kötélpályák, libegők, sípályák és csodás látnivalók várják az ide érkezőket. 600 mm nyomközű kisvasút Toruńtól nem messze, mely manapság már csak múzeumvasúti jelleggel üzemel | ||
| (c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |